Megbocsátás és egyebek

[Anikó Kitiltott]

Szia Ida!

A kérdésedre válaszolva, ami a megbocsátást illeti: nagyon sokat imádkoztam ezért, az Úrnak hosszú idejébe tellett amíg ki tudta munkálni a szívemben, de végül megtörtént. Az érdekesség az volt, hogy én már agyban megbocsátottam mindenkinek, de éreztem, hogy sok még bennem a fájdalom, azok valahogy nem akartak múlni. És egyszer csak a sebeim begyógyultak és éreztem az a szeretetet, ahogy Isten szereti őket. Tudtam, hogy akkor bocsátottam meg neki, mert az Úr átformálta a szívemet.Dicsőség Jézusnak.
A feltett anyagnak a 14.fejezete megvan esetleg Neked? Nagyon szeretném azt is elolvasni.

Köszönöm a Derek Prince videót, több könyvet is olvastam tőle, a szabadulásaimban nagy segítségemre voltak a tanításai. Jó volt hallgatni, ezt a videót még nem láttam.

Bekapcsolódnék a témába, amiről most beszélgettek.
Az Ige alapján és a saját megtapasztalásom is az, hogy a megváltás, az, hogy hiszek Jézusban (Isten Fia, bűneimet megbocsátó, halált legyőző) egyszeri ingyenes ajándék, kegyelmi, ha elfogadtam, megtértem és Jézus Szent lelkével születek újjá és élek örökkön-örökké. Azt már senki nem veheti el tőlem, és el nem hagy engem, mert egyek lettünk. Hiszen itt hagyta nekünk, ahogy az Ige is írja. Amint tudjuk az ördög meg, mint üvöltő oroszlán jár kel… attól a perctől kezdve válok igazán célponttá.támadni fog engem, sőt “bűnös”, területeimen keresztül, amikben még az Úr nem adott növekedést, az ördög, illetve démonai használni tudnak engem is. Ezzel minden keresztény így van. Jézus hátraszólt Péternek, amikor Péter aggodalmát fejezte ki, hogy: távozz tőlem sátán. Biztos, hogy nem Péterre gondolt:) és Péter szó szerint közelebb volt Jézushoz, mint mi, mert fizikai valójában is jelen volt közöttük. Az egész földi életünk egy szellemi harc, amit nem mi vívunk, hanem Jézus rajtunk keresztül. A mi részünk, annyi, hogy az Igéjét olvasva tehetünk szert napról-napra nagyobb hitre, csökkentve ezáltal a réseket a pajzsunkon:)ezáltal válunk Isten bátor és sikeres harcosaivá, akik elnyerik a Mennyben a koronát, a sok-sok megmentett lélek jutalmaként.

Szeretettel,
Anikó

[Névtelen]

Kedves Anikó!

A feltett anyagot én is így kaptam e-mailben, és mindet feltettem!

A megbocsátásról annyit, hogy igen, csak Isten tudja bennünk elvégezni azt a munkát is!

írod:
“Az Ige alapján és a saját megtapasztalásom is az, hogy a megváltás, az, hogy hiszek Jézusban (Isten Fia, bűneimet megbocsátó, halált legyőző) egyszeri ingyenes ajándék, kegyelmi, ha elfogadtam, megtértem és Jézus Szent lelkével születek újjá és élek örökkön-örökké. Azt már senki nem veheti el tőlem, és el nem hagy engem, mert egyek lettünk. Hiszen itt hagyta nekünk, ahogy az Ige is írja. Amint tudjuk az ördög meg, mint üvöltő oroszlán jár kel… attól a perctől kezdve válok igazán célponttá.támadni fog engem, sőt “bűnös”, területeimen keresztül, amikben még az Úr nem adott növekedést, az ördög, illetve démonai használni tudnak engem is.”

Igazából én azt tapasztaltam, hogy csak befolyásolni tud bennünket. ( Ahhoz, hogy akaratomtól függetlenül “használhassanak”, megszállottnak kell lenni! Viszont a tudatlanságom, vagy a gyengeségem által becsaphat, és mások kárára lehetek.) A Szent Lélek mindig megmondja, hogy mi lenne a helyes, és az ördög is (még ha nem is tudjuk sajnos, hogy vele állunk szemben) , hogy mi az amit mi szeretnénk…! Az, hogy a továbbiakban mekkora lesz a hatalma az életünkben, a döntésünktől is függ. Bár mennyei Atyánk nem hagy feljebb kisérteni bennünket, mint amennyire azt elviselhetnénk, és a kimenekedést is megadja a szituációból (1 Kor. 10,13 Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.), de sokszor döntünk mégis hibásan. ( Sokszor a lélek kész, de a test erőtelen! De az is lehet, hogy ahogyan a róma 7-en kell átmennünk, és annak a megtapasztalását kell megtapasztalnunk (Róm. 7,18 Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Róm. 7,19 Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok. Róm. 7,24 Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?) . Továbbá a pusztában is megpróbáltatunk, hogy mi van a mi szívünkben, és még az ott van , hogy mindenkit megfenyít az Úr, akit fiának fogad(Jel. 3,19 A kiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem:.. )….! De akadnak olyanok is, akiket kikér a Sátán megrostálásra….! ( Luk. 22,31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;)

írid:
” Az egész földi életünk egy szellemi harc, amit nem mi vívunk, hanem Jézus rajtunk keresztül. A mi részünk, annyi, hogy az Igéjét olvasva tehetünk szert napról-napra nagyobb hitre, csökkentve ezáltal a réseket a pajzsunkon:)ezáltal válunk Isten bátor és sikeres harcosaivá, akik elnyerik a Mennyben a koronát, a sok-sok megmentett lélek jutalmaként.”

Én ezt nem látom ilyen egyszerűnek, illetve nekem ez nem volt ilyen egyszerű! Azért elég komoly szellemi harcokat kell folytatni önmagunkkal, illetve Sátán érzelmi és intellektuális kísértéseivel kapcsolatosan is! Hiszen óemberünk a Sátán szövetségese, és nem igazán akar valósággal meghalni, ill halott maradni! A magunk akaratának megtagadása se megy annyira simán. Ráadásul a lelki szegénység se feltétlenül mindannyiunké, és bizony az, hogy mi is megüresítsük magunkat, és megalázzuk magunkat Isten kezében, és Isten előtt, és valóban urunkká tegyük Krisztust, az se éppen könnyű! Azután meg ott van a folyamatos külső támadás is, amivel meg kell birkóznunk! Hiszen többségünknek a családja se, és a környezete se fogadja el a megtérését, és hogy ezentúl Jézust fogja követni, ill Ő lesz az Ura! És ezek folyamatos konfliktussal járnak…!

Ahogyan az Úr mondta, olyan ez, mint amikor házat építünk! Mert ahogyan megtérünk, elkezd ” ömleni az eső, és eljön az árvíz, és fújnak a szelek, és beleütköztek abba a házba……”

írod:
“Az Ige alapján és a saját megtapasztalásom is az, hogy a megváltás, az, hogy hiszek Jézusban (Isten Fia, bűneimet megbocsátó, halált legyőző) egyszeri ingyenes ajándék, kegyelmi, ha elfogadtam, megtértem és Jézus Szent lelkével születek újjá és élek örökkön-örökké. Azt már senki nem veheti el tőlem, és el nem hagy engem, mert egyek lettünk.”

Nézd drága Anikó! Az a gond, hogy az Ige alapján ezt nem mondhatjuk, hogy nem veszíthetjük el az üdvösséget. Persze, ha az Úr juhai vagyunk, és ha megmaradunk hitben, és a bizodalmat mindvégig megtartjuk, akkor senki nem (Ján. 10,27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.)ragadhat ki az Úr kezéből…!
De van arra is igevers ( azontúl is, amit ide feltettünk már), amelyik arról beszél, hogy …”és közülünk mentek ki, de nem közülünk valók voltak….!”(1 Ján. 2,19 Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.)!

Szóval van hamis békesség, amikor nem a Szent Lélek kijelentése az, amire a hitemet alapítom, hanem tanítókra, tanításokra, vagy jobb esetben néhány igeversre, amely ugyan megtalálható a Bibliában , de én magam soha nem kaptam róla kijelentést, hogy azt “mától magamra vehetem”! ( Hiszen gondolom azt te is tapasztalod, hogy amikor az Igét olvasod, vannak igeversek, szakaszok, amelyeket Isten neked mond! És akkor ott tudod, hogy ezt az ígéretet, vagy dorgálást magadra veheted, ez neked szól személyesen, erre ráállhatsz, mert Isten ezt ígérte most neked! Ill, éppen most dorgált meg, hordott le “a sárga földig….”! )

Viszont azt is el kell ismerned, hogy sokan gondolják, hiszik ( teljes értelmükkel, szívükkel) azt , hogy “Allah azonnal a mennybe viszi őket, mert megöltek “hitetleneket””, és ezzel istennek tetsző cselekedetet hajtottak végre! Évszázadok óta hiszik ezt, és nem nyugtalankodik a szívük! Sőt, lehet mondanunk olyat a “keresztény vallást” gyakorló emberekről is, hogy meg vannak győződve róla, hogy ha az egyházuk tanítását követik, akkor nem lehet baja Istennek velük….! És ez vonatkozik a többi vallásra is, és majd itt a végidők egyházára, a nagy Babilonra is!

És azt is tudjuk, hogy az Úr maga mondja, hogy meg nem tévesszenek benneteket…! Márk. 13,5 Jézus pedig felelvén nékik, kezdé mondani: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket. Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik azt mondják: Én vagyok: ÉS SOKAKAT ELHÍTETNEK.

Mát. 7,24 Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.

Mát. 7,21 Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
Mát. 7,22 SOKAN MONDJÁK MAJD nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?

Mát. 7,23 És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

Persze nem a félelem felkeltése miatt írom, de az Ige ezt írja, és nekünk a teljes íráshoz kell tartanunk magunkat.

Szeretettel:

Ida

[Anikó Kitiltott]

Drága Ida!

Nem véletlenül lyukadunk ki olyan sokszor, teljesen más témából elindulva a megváltás kérdésénél. Láttam, hogy van ilyen cím a fórumon, lehet, hogy Thea áttesz oda, igaz a megbocsátáshoz szorosan kapcsolódik a megváltás… ezért most ide írom, majd meglátjuk hol köt ki:) bocsi Thea, még nem vagyok egy nagy fórumozó.

Soraidat olvasva úgy érzem nincs még bizonyosságod afelől, hogy a megváltás örök vagy elveszíthető. Hiszen az előző hozzászólásodban azt írtad, hogy üdvözülsz te és a te házad népe (írtad ezt nekem megnyugtatásul, mivel a hitetlen családtagjaimért aggódtam), most meg azt írod, hogy vigyázzak mert elveszíthető az üdvösség… ebben érzek némi ellentmondást.
Imádkozom, hogy az Úr vezessen el a teljes békére ezen a téren Téged.

Az Úr befogadását követően 1 évig féltem attól, hogy a megváltásomat elveszíthetem. Idővel azt éreztem, hogy az az eufória, ami Isten szeretetének megtapasztalása következtében éreztem, egyre kezd alábbhagyni. Folyamatosan meg akartam neki felelni, kerestem az Igéket, ami megmutatja, hogyan kell “helyesen” élni. Én nem gyülekezetben tértem meg. Nem volt ember, aki az Igéket “megmagyarázta” volna nekem. Én csak az tudtam, hogy a lélek tápláléka az Ige ezért muszáj azt olvasnom. Egy- két, misszionáriussal tartottam a kapcsolatot, akik mindig arról biztosítottak, hogy Isten mennyire szeret engem és csak közeledjek szépen ehhez a Szeretethez az Igéjén keresztül, a mindennapokra majd Istennek gondja lesz, ne aggódjak. Én meg csak görcsöltem tovább és egyre kritikusabb lettem másokkal szemben is, hiszen magamat is folyamatosan a górcső alatt tartottam, így egyre kevesebb lett bennem a szeretet, mert “kivettem” Isten kezéből az irányítást. Isten a szeretet, ezt tudtam, azt meg éreztem, hogy bennem meg egyre több idegeskedés és félelem, mások kioktatása (én ezt úgy éltem meg, hogy én csak figyelmeztetem őket, ma már visszatekintve arra az Anikóra, tudom, hogy őt a félelem vezette, nem a Szeretet) tudtam, hogy a szeretetben nincs megfelelési kényszer, a szeretet elfogadás, tudtam, hogy valami nem oké. Mert én meg akartam neki felelni.

Nem lehet. Ő azért szeret mert vagy, mert belőle vagy. Istennél nincs idő, ő végtelen. Az időt csak a földi életben érzékeljük. Ezért is tart a megváltás örökké, tőle kaptuk kegyelemből és a Fia MINDEN bűnünkért meghalt. Nem vagyok képes nélküle szeretni, de ha ezt az alapvető dolgot, ami után minden ember vágyakozik nem tudom adni, hogy tudnék bármit is jól csinálni az életemben. Így minden “tudásomat” félredobva újra csak a szeretettel kezdtem el foglalkozni. És az Úr elvezetett az Igazságra a megváltással kapcsolatban.
Ida! Neked is tovább adom a misszionáriusok bátorítását: Isten nagyon szeret Téged, közeledj Te is Isten szeretetéhez.
Ne hagyd, hogy a kételyek ettől a csodálatos szabad élettől megfosszanak.
Szeretettel,
Anikó

[Lilla Felhasználó]

Kedves Anikó!

Soraidról William MacDonald néhány sora jut eszembe, aki könyvet írt ezzel a témával kapcsolatban (Mindörökre Krisztusban), a könyvet éppen nem tudom ajánlani, mert nem olvastam végig így pontosan nem ismerem minden részletét, de ami a borító hátoldalán van, az mindenképp találó:
“Ha elveszítjük az örök üdvösségünkbe vetett bizonyosságunkat, az örömünk is eltűnik. Ha eltűnik az örömünk, lelki életünkből is elfogy az erő, mert “az Úr öröme a ti erősségetek”.

Pontosan ahogyan leírtad.
Én is megtapasztaltam azt az utat, amit Te, csak én sosem voltam kétségben afelől hogy az üdvösségem örök, inkább az okozott gondot amikor nem “éreztem” a Krisztus szeretetét. Nekem pont így kellett megharcolni ezt a kérdést, és elvonatkoztatni ettől, és BÍZNI, érzésektől és körülményektől függetlenül, ahogyan te az üdvösség kérdésében voltál. Amikor így jártam el, megtapasztaltam hogy az Úr világossága ismét felragyogott. Érdekes, van hogy előbb nekünk kell lépnünk, ahogy az ige mondja…megtagadván a hitetleséget..megerősödvén a Krisztusban..stb.
Ezt találom csodálatosnak, hogy Krisztus mindig megragadható, akármikor akármilyen körülmények között, és a válasza sem marad el. “El nem hagylak sem el nem távozom tőled”

[Anikó Kitiltott]

Drága Lilla!

Köszönöm szépen kedves soraidat. Olvasva azokat rájöttem, hogy anno a kétségem engedett teret annak, hogy a büszkeség még dolgozzon bennem… Jézus,ahogy írtad is nem hagy el minket soha. Én hagytam el őt, szerencsére nem hosszú időre. Olyan jó Vele!
A könyvet már le is töltöttem, feltétlenül elolvasom:)

Isten áldjon!
Szeretettel,
Anikó

[Szerző]

Bejegyzés