• lacika71 közzétett egy állapot frissítést 4 év, 2 hónap óta

    Sziasztok
    Szeretnék egy témakört indítani a hitben való járásról.
    Mit jenet hitben járni? A mindennapi gyakorlatokban hogyan nyílvánul meg ha valaki bízik Isten ígéreteiben?
    Mi a véleményetek erről, hogyan vívjuk meg a hitünk küzdelmét családunkban, az anyagi életünk területén, betegségekkel való küzdelemben, a világban zajló eseményekkel kapcsolatosan, a közvetlen közelünkben élőkkel való kapcsolatban stb…
    Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, ezt mondja az Ige.De honnan tudhatom, hogy milyen az ha hitben járok vagy az emberek többsége általi megszokott racionális, logikai elvek szerint élem napjaimat?

    • Kedves Lacika71!
      Számomra a hitben járás nem jelent mást, mint meggyőződést, bizalmat (mert bizonyságok fellegei vesznek körül) és Istennek tetsző engedelmes életet élni, azaz azon a KESKENY ÚTON járni amit az Ő DRÁGA SZENT FIA MUTATOTT PÉLDAKÉNT nekünk embereknek! 🙂
      Ez nem könnyű és egyszerű főleg a mai világban, de nem lehetetlen. 🙂

      A hit szó is ezt jelenti: G4102 πίστις (pisztisz)
      1) bizalom
      2) meggyőződés, bizonyosság; bizonyíték
      3) hit
      4) hűség
      5) megbízhatóság
      6) hitelesség; hitel
      7) ígéret; biztosíték, kezesség; szerződés
      8) megbízás; rábízott holmi, letét
      9) oltalom; fennhatóság

      • Ámen, kedves Edit ! Gondolj erre:

        Ez nem a te harcod hanem az enyém ! mondja az Úr …2 Krónika 20.15.

    • Nagyon aktuális. Szerintem az Úrral való kapcsolatunk NEM LÉTEZIK hitben járás nélkül. Visszaigazol 🙂

      Képzeljétek, hogy mi történt épp nemrég, sőt, a dolgot tegnap értettem meg. Akaratomon kívül – MÁSOK MIATT – elindítottam a társasházunkban egy olyan bírósági kezdeményezést (mielőtt elítélnétek ezért, Pál apostol is hivatkozott arra hogy “római polgár vagyok”) ami VÉDELEMBE vette volna azokat a lakó- ill. tulajdonostársaimat, akiknek – tudtuk nélkül és “jogszerűen – hatalmas váratlan csekket kellett volna kifizetniük.

      Egész véletlenül tudtam meg, hogy abban az ügyben jártam el – és győztek LE gyalázatos módszerekkel, ezeket a napokban értettem meg, találtam rá bizonyítékot – hogy az egész társasházat/embereket érintő legfontosabb kérdésben indítottam valójában “támadást” !

      Az önzés olyan fokú, melyet tapasztalok, szinte egy gyilkos szellemiség ül a házon. Mindenki bezárkózik, és a lehető legrövidebbre fogja a “társadalmi érintkezést” holott olyan szeretet-közösség is létrejöhetne, ami túlmutat a családi életen, segítheti azt.

      Most jöttem rá, micsoda gengszterek … kb. 2 év telt el, és mások is rájöttek. Én annyit szenvedtem a megaláztatástól – nem tudtam, hogy ezzel a főfő irányzatot “támadtam be” és ezért volt ez gondviselésszerű – hogy azt mondtam: Istenem, a Te kezedbe adom ! Én nem bírom, nem tudok többet szenvedni: és képzeljétek el, ha csak erre a tömegesen adódó, halmozódó problémákra, “gócra” gondolok, mert ugye, egyik megoldatlan magával hozza a másikat, csak mosolygok, hogy áááá, már nem az én gondom ! Az Úré 🙂 !

      Én belehelyezem MAJD magam a megoldásba … amit Tőle fogok átvenni 🙂

      Ez nem azt jelenti, hogy “karba tett kézzel” lehet ülni, hanem, odafigyelve, mi lehet az Ő akarata és szelíden várni a megoldásokat, figyelve, mit csinálnak mások (is). De ez azt is jelenti, hogy – a nagy bizalommal, hatalmas HITTEL – várom a legeslegjobb megoldást …

      Szóval, olyan esettel állok szembe, olyan gátlástalan önzéssel, hogy természetesen féltenek, mikor löknek le majd egy lépcsőn, vagy megvárnak egy néptelen helyen …

      Bízom az Úrban ! Enélkül, hit nélkül LEHETETLEN Istennek tetszeni !

      Áldásokat Nektek Istentől, Atyánktól és Jézus Krisztustól a Szentlélek által
      ÉVA

    • Szia Lacika!
      Jó az ötlet, csak ne állapot frissítésként indítsd, mert akkor nem lesz túl áttekinthető. Nyisd meg a fórum oldalt és hozz létre egy topikot valamelyik létező fórumban. 🙂
      http://klub.idokjelei.hu/forums/