Nagyfigyelmeztetés

Címkézve: 

Ennek a témakörnek tartalma 68 válasz, 9 hozzászóló. Utolsó frissítés: Házi Árpád adatlap-képe Házi Árpád 10 hónap, 1 hét.

  • Szerző
    Bejegyzés
  • #481
    Bodolur adatlap-képe Bodolur 
    Résztvevő

    Igen, első lépésként el kell fogadnod Jézust üdvözítődnek, aztán jöhet a keresztség víz által, majd Szent lélek által. Utóbbi 2 történhet egyszerre is vagy fordított sorrendben is tapasztalataim alapján. Tudom, hogy egyszer már megkereszteltek, de az nem szabad akaratodból volt, nem a saját döntéseden alapult, és nem előzte meg (ha csecsemő voltál, nem is előzhette meg) megtérés, az pedig mindenképpen az első lépés kell legyen, máskülönben nem ér semmit, csak egy vallásos cselekedet.
    Nem feltétlenül muszáj másik felekezetet választanod, hiszen az ébredéshez kellene mindenhol emberek, akik kimunkálják azt. Abban az esetben persze, ha az a felekezet folyamatosan megszegi a parancsolatokat, olyan dolgokra akar rávenni, ami bálványimádás (pl feszület megcsókolása, rózsafüzér, szentekhez való imádkozás (amit ugye fentebb kifejtettem, hogy az első parancsolat megszegése), vagy épp a gyülekezet vezetője előtt le kell térdelni, vagy kezet csókolni neki, stb… (rengeteg felekezet van rengeteg hamis, vallásos cselekedettel, hozzáteszem, nem mindig tudják, hogy amit tesznek az rossz, hiszen ezt tanították nekik is).
    Olvasd a Bibliát minél többet, és ne szégyelld, hogy ki lettél. Krisztus tanítványainak nincs szégyenkezni valója. Tudom, hogy ilyenkor nem egyszerű, mert a többség nem fogadja ezt el, de hidd el lesznek olyanok a közeledben, akik észreveszik a változást, és ők is fognak vágyni utána. Keresni fogják a társaságodat, és megtérnek majd többen is közülük, és máris lesz új baráti köröd. Azon felül, ha egy (valóban) hívő közösségbe mész, akkor találsz korban hozzád illőket, akikkel szintén barátkozhatsz, ismerkedhetsz. 🙂
    Mikor megtértem, azelőtt nem érdekelt semmi, csak a buli, a hétvégénkénti lerészegedés, a diszkó (pedig a rock zenét szerettem, de ott voltak sokan…), ki tud csúnyábbat mondani, ki tudja jobban megviccelni a másikat (nem mindig jó értelemben), folyamatosan hazudtam, elloptam a szüleim pénzének egy részét, és sorolhatnám. Aztán egy rokonom elvitt egy utcai evangelizációra egy másik településre, ami egy több napos rendezvény volt, és segíteni kellett vigyázni a technikára, hogy ne kelljen minden nap elpakolni, meg visszahordani. Ezt vállaltam, mondván, mi bajom eshetne. Hát nem is esett, mert megtértem az utolsó nap. Aztán hazatértem valami addig elképzelhetetlen örömmel a szívemben, és az arcomon, megkönnyebbülve, felszabadultan. Az anyám egyből észrevette, hogy valami megváltozott, holott, még semmit nem cselekedtem, ami arra utalt volna. Buzgón jártam a gyülekezetbe, és a haverok egy része is észrevette, hogy “kimaradozgatok” a nagy bulikból, és sokkal komolyabban szemlélem a dolgokat. És rákérdeztek, hogy mi történt velem? Elmondtam… Páran visszahőköltek, mások érdeklődést mutattak, főleg mikor látták, hogy a jellemem is változáson ment át, nem is akármilyenen. Utána többen is megtértek közülük. Amint az anyám, és még előtte a húgom, valamint később a férje. 🙂
    Az igazsághoz hozzátartozik nem mindenki maradt meg, főleg, hogy pár évvel később a sok-sok utazás hatására, amit a munkahelyek miatti költözködés okozott, eltávolodtam az Úrtól, vagyis leginkább a gyülekezettől, mert nem találtam állandó helyet (vagy csak ezt tudtam felhozni kifogásnak magamban). Amint megvetettem a lábam valahol, megint menni kellett, mert megszűnt a munka, stb… De sikerült valahogy (az Úr visszavezetett) visszatalálnom az Úrhoz, adott nekem feleséget is, aki szintén megtért, megkeresztelkedett keresztény. (Mielőtt megismert volna, még nem volt az, sőt… 🙂 )
    Boldog az éltetem és sajnálom az elpocsékolt éveket. Sajnos a barátaim messze vannak, mert több, mint 300 kilométerre vagyunk egymástól, ám hiszem, hogy az Úr megteremti a módját annak, hogy találkozhassak velük, és visszavezethessem őket az Úrhoz.
    Láthatom különbséget, az azelőtt, az azután a közötte, és a most között. A tanulságot levonhatod. Azt mondom, ne vacakolj azzal, hogy mi lesz, ha…
    Térj meg, és bízd magad az Úrra. 🙂
    Járd az útját, a vezetése szerint, és mindent eléd fog rakni, amire csak szükséged van valójában (Ő tudja, mi a legjobb neked, jobban, mint te magad.), mert Ő gondoskodó Isten. 🙂

    #482
     adatlap-képe Névtelen

    Kedves Dávid!

    írod:
    “Értem mit mondasz Ida, de akkor a megtérés ennyi, hogy Jézust elfogadom üdvözítőmnek és beengedem a szívembe, de attól még ugyan úgy ott lesznek a nehézségek minden nap, hogyan vigyem át a szentlélek vezetését a mindennapokba főleg ilyen napokban, én 19 vagyok szóval tudod milyenek a fiatalok, főleg a mai.”

    Amikor megtértem én is 19 voltam! A megtérés arról is szól, hogy eldöntöm, hogy mit akarok! Az üdvösséget, az örökéletet , Istent, a Vele való személyes kapcsolatot, vagy néhány évet, vagy napot ( kitudja hogy kinek mennyi van hátra az életéból) a világban ( kérdéses lehetőségek között! Ez az jelenti, hogy kitudja, hogy hogyan is alakul majd az életem, és hogy egyáltalán fogom-e , tudom-e élvezni a világi életemet!)! Arról is döntök, hogy akkor ezentúl Istennel, az Ő útján járok ( természetesen a Szent Lélek erejében, mert amikor megtérünk a bűn törvényétől is szabadokká válunk. Vagyis onnantól már nem kell, nem muszáj követnünk a vágyainkat. ) , és szakítok a bűneimmel ( a kedvencekkel is), vagy nemet mondok Istennek, és lehet hogy 3 nap múlva meghalok, és elkárhozok, mivel nem lettek megbocsátva a bűneim, és még Isten Fiát, és Istennek a Benne felajánlott kegyelmét is elutasítottam!

    írod:
    ” Ha pedig nem vagy olyan, mint a világ egy kirekesztett társaságban labdába sem rúghatsz, ahol kitaszított vagy.”

    Igen, ez így lesz! Már nem azok a kapcsolataid lesznek, akik addig voltak! Erről is döntünk, mielőtt megtérünk! Hogy felvállaljuk-e az emberektől a megvetettséget, azért, hogy Krisztust megnyerjük!? ( Szóval azért a megtérés nem csak egy ima elmondása, hanem egy komoly, egész életreszóló döntés! De ne felejtsd el, hogy a halál utáni lét is a tét! Kérdés, hogy tud-e számodra a világ annyit nyújtani, hogy megérje Istennek nemet mondani!)

    írod:
    “de attól még ugyan úgy ott lesznek a nehézségek minden nap, hogyan vigyem át a szentlélek vezetését a mindennapokba főleg ilyen napokban, én 19 vagyok szóval tudod milyenek a fiatalok, főleg a mai. ”

    Az újjászületéssel, egy új természetet kapsz! Más ember leszel!

    Békesség!

    #484
    Bodolur adatlap-képe Bodolur 
    Résztvevő

    Üdv!

    Az lenne a kérdésem, hogy látjátok-e amit írok, vagy csak nem vesztek róla tudomást? Mert nem kaptam még semmi reakciót. Így hogyan tudnánk beszélgetni?

    N.

    #485
    Thea adatlap-képe Thea 
    Kulcsmester

    Kedves Bodolur!

    Kérlek légy türelemmel. Itt a klub oldalon nem olyan gyorsan peregnek az események.
    Én személy szerint nagyon hálás vagyok, amiért a legutóbbi hozzászólásodban megosztottad személyes tapasztalataidat. Mindig ez a legnagyobb bizonyság. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak Dávidnak, de másoknak is inspiráló lesz, akik később erre járnak. 🙂 Nem tudhatod milyen messze jutnak el soraid.

    #486
     adatlap-képe Névtelen
    Warning: preg_match(): Compilation failed: unrecognized character after (?< at offset 46 in /var/userdata/web/idokjelei.hu/website/klub/wp-includes/class-wp-embed.php on line 159 Warning: preg_match(): Compilation failed: unrecognized character after (? at offset 44 in /var/userdata/web/idokjelei.hu/website/klub/wp-includes/class-wp-embed.php on line 159

    Kedves Bodolur!

    Látjuk és olvassuk és köszönöm az erősítést. (Azért nem írtam rá semmit, mert magáért beszél a bizonyságtételed! )Én igyekeztem Dávid kérdéseire gyakorlati ( mit, hogyan) válaszokat adni, és rávilágítani azokra a kérdésekre, amikkel nekem kellett megtérésemkor szembesülnöm, illetve azokat számbavennem és döntenem kellett. ( És gondolom, hogy valamilyen szinten mindenkinek kell.)
    Ez a beszélgetés

    http://idokjelei.hu/2013/10/a-vegleges-bekemegallapodas-2014-tavaszaig-letrejohet/

    ezen az oldalon is folyik ( bár lehet, hogy láttad ). Ha elolvasod azokat a hsz-okat is ( mindenkiét), akkor nagyobb rálátással leszel arra, hogy milyen kérdések merültek fel, és segíthetsz azok megválaszolásában.

    Békesség!

    #495
     adatlap-képe Névtelen

    Kedves Johanna!

    Ha nincs ellenedre, akkor itt folytathatjuk!
    Írásodra válaszolva: Először is, természetesen nem probléma a hosszú hozzászólás, nem én vagyok az, aki rövideket ír! Továbbá nem gondolom, hogy írásban könnyű jólérthetően kifejezni magunkat pár mondatban. (ill, téma válogatja)
    Az írásod többi részére pedig: nem Johanna, nem cáfolni, szétszaggatni, sem semmi ilyet nem akartam azokkal. Kizárólag rávilágítani arra, hogy még logikailag se érthető az érvelésetek a “nagyfigyelmeztetéssel” kapcsolatosan. Az sem célom, hogy bárkivel versenyezzek. Amikor pedig arról írtam, hogy a Krisztust hírdettük nektek, az valóban így van, hiába gondolod, hogy ez “nagyképűség”, vagy “gőg” a részünkről. A kérdésem a következő: újjászületett keresztény vagy, vagy sem? És ez a kérdésem a többi katolíkustól is. Ami miatt itt írtunk nektek, az az, hogy a beszédeteitekből az látszik, hogy nem vagytok azok, viszont rámutattunk, hogy bármikor azok lehettek. És itt én a magam részéről nem ilyen vagy olyan egyházi tanításokról kivántam vitát nyítni, kizárólag erről kivántam beszélni! És arról, hogy azok az “üzenetek” a Biblia alapján megvizsgálva, miért nem jöhet Istentől!Továbbá: A Szent Lélek ajándéka megint csak ingyen kegyelemből van! Már a megtérésnél is Ő általa születünk újjá, Ő költözik a szívünkbe Krisztussal együtt! És Istennél semmiért nem tudunk “megdolgozni”! Mindent Krisztusban, és Krisztusért ajándékoz nekünk, ingyen kegyelemből! Ahogyan azt a Szentírásban is találhatod! És Isten másképpen látja az alázatot, mint mi emberek gondoljuk! Számára az az alázat, amikor belátjuk azt, hogy mi magunk csak bűnös emberek vagyunk, és soha, de soha nem leszünk képesek arra ( akármennyire is igyekszünk jók lenni, és jót cselekedni önmagunktól) , hogy bármit is kiérdemeljünk Istentől bármit is! Ezért kell kegyelemért kiálltanunk Istenhez, és elfogadni , befogadni az Úr Jézus Krisztust megváltónknak! És azután a Szent Lélek megtermi bennünk a gyümölcseit, amit már Isten is elfogad! És természetesen ebből az új, Krisztusban lévő életből fognak származni azok a jócselekedeteink is, amelyek már Istennek tetsző lesz!

    Én/Mi erről beszéltem/tünk. Ha esetleg átolvasod a hsz-eimet, láthatod.
    Szóval, újjászületettek vagytok-e, vagy sem?

    Békesség!

    #496
    Johanna adatlap-képe Johanna 
    Résztvevő

    Kedves Ida!
    Látod, látod, hatalmas változáson ment át a hangnemed. A kezdeti lehengerlő, kioktató, bocsánat, hogy azt mondom, de agresszív hangvételt egy lényegesen szelídebb, és szeretet teljesebb hangra cserélted. Köszönöm. Ez így sokkal jobb, és az üzenetedet olvasva örömömben mosolyogtam.
    Változatlanul fenntartom, hogy nem ismered a katolikusokat, mert feltételezed, hogy mi valami más dolgot hiszünk, vagy nem hiszünk, vagy nem tudom. Ugyanis amit írsz, mi is teljesen így gondoljuk. Te ezt írtad:
    „A Szent Lélek ajándéka megint csak ingyen kegyelemből van! Már a megtérésnél is Ő általa születünk újjá, Ő költözik a szívünkbe Krisztussal együtt! És Istennél semmiért nem tudunk “megdolgozni”! Mindent Krisztusban, és Krisztusért ajándékoz nekünk, ingyen kegyelemből! Ahogyan azt a Szentírásban is találhatod! És Isten másképpen látja az alázatot, mint mi emberek gondoljuk! Számára az az alázat, amikor belátjuk azt, hogy mi magunk csak bűnös emberek vagyunk, és soha, de soha nem leszünk képesek arra ( akármennyire is igyekszünk jók lenni, és jót cselekedni önmagunktól) , hogy bármit is kiérdemeljünk Istentől bármit is! Ezért kell kegyelemért kiáltanunk Istenhez, és elfogadni , befogadni az Úr Jézus Krisztust megváltónknak! És azután a Szent Lélek megtermi bennünk a gyümölcseit, amit már Isten is elfogad! És természetesen ebből az új, Krisztusban lévő életből fognak származni azok a jócselekedeteink is, amelyek már Istennek tetsző lesz!”

    Azt írod: „És Istennél semmiért nem tudunk „megdolgozni”!
    Én azt válaszolom:
    „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedi elveszíti életét énértem, megtalálja azt. (Mt 16. 24-25) „Mert az Emberfia eljön angyalaival Atyja dicsőségében, és akkor megfizet majd mindenkinek tettei szerint.” (Mt 16. 27) A kereszt fölvétele erőfeszítést, szenvedést, terhek viselését jelenti. Isten nem azt akarja, hogy elégedetten hátradőljünk a hintaszékünkben, hanem felhív minket az ő művében, a Megváltás művében való tevékeny részvételre, mely szenvedést vagy akár vértanúságot is jelenthet.

    Nagyon nehéz és nem is követelhető meg, hogy egy fórumon, ahol az ember néhány sort ír – hiszen mondtam már, hogy egy ilyen fórumon nem igazán lehet hosszú értekezéseket, regényfolyamokat írni – átfogó képet kapj a másik emberről, gondolatairól, személyiségéről stb. Én a te bejegyzéseid alapján nem mondhatom, hogy ismerlek téged, egyet tudok, hogy szenvedélyes vagy az igehirdetésben, és meg akarsz győzni másokat. Gondolom, az én bejegyzéseim sem nagyon világították meg a teljes személyiségemet, csak egy aprócska töredék, amit itt látsz.
    Kedves Ida! Ha elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, szemed előtt tartod az a bölcsességet, hogy „ne ítélj, hogy ne ítéltess”. Az emberek lelke Isten adománya, mi Isten teremtményei vagyunk. Legtökéletesebben Ő ismer minket, mi még magunkat sem ismerjük annyira, mint, ahogy Isten ismer minket. Hát hogy vehetném a bátorságot ahhoz, hogy kívülről szemlélve egy embert, vagy embercsoportot azonnal meg tudjam ítélni őket. Még a jellemvonásaikat sem, érzelmeiket sem látom világosan. Hát hogy láthatnék a lelkük legmélyére, lelkük spirituális állapotára. Jézus Krisztus nem azt tanította, hogy nekünk el kell döntenünk, hogy melyik ember „újjászületett keresztény” vagy sem, hanem azt tanította, hogy kövessetek Engem. Szeressétek mindenekfelett a mennyei Atyátokat, és felebarátaitokat úgy, mint önmagatokat. Azt tanította, hogy szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket. Én nem találtam olyan részt az Evangéliumban, ahol Jézus Krisztus az egyes embereknek azt mondta volna, hogy te „újjászületett vagy”, „te nem vagy újjászületett”, azt ugyan mondta, hogy „újjá kell születnetek”. A bűnösöknek, akik mélyen megbánták, megbocsátotta bűneiket, és azt mondta nekik, ne vétkezz többet.
    Én azt gondolom, hogy az „ítéleteket” vagy „bírálatokat” mások lelkének állapotáról igencsak el kell kerülni. Nekünk embereknek Isten nem adta meg azt a jogot, hogy testvéreink állapotát megítéljük, ezt kizárólag Jézus Krisztus teheti meg. Mi ugyanis nem tudhatjuk, hogy az Isteni Kegyelem éppen milyen munkálatokat folytat egy másik ember lelkén. Ha jól meggondoljuk, még sokszor a magunkén sem mindig vesszük észre, sajnos. Mert ha jobban figyelnének befelé az emberek, talán többen is észrevennék Isten munkálkodását a lelkükön. Hiszen a mi Teremtőnk minden gyermekét szereti a legtökéletesebb szeretettel, és soha nem szünteti meg az emberiségre árasztani a kegyelmeit. Az, ami megakadályozza az emberiséget a kegyelmek fogadásában az a bűn, hiszen a bűn elzárja lelkünktől Isten kegyelmeit. Ez pedig egy ördögi körhöz vezet. A kegyelmektől elzárt lélek újabb bűnökbe esik, hiszen mi magunktól semmit nem tudunk tenni. Az újabb bűnök méginkább elzárnak Istentől és így tovább. Az embernek kell megnyílnia Isten irgalmasságára, de amikor már magától nem képes erre, a testvéreinek kell segíteni, legfőképp imádsággal. Hiszen, aki elszakadt Istentől, jó szóval nem lehet meggyőzni.

    Jézus Krisztus a legtöbbször példabeszédekben szólt az emberekhez. A példabeszédek azért kiváló oktatási módszer, mert amikor őt nagyon sok ember hallgatta, azok mind más és más szellemi színvonalon álltak. (Ez mindig így volt, és most is így van. Nincs két egyforma ember.) Krisztus példabeszédei olyan tökéletesek, hogy mindenki a maga szintjén megértheti azokat, és levonhatja a következtetéseket, ezáltal fejlődhet a megismerésben. Látni kell, hogy az Evangélium elhívás az Isten szeretetére, megismerésére. Olyan embereknek is megmagyarázza Isten tanításait, akik még nem „találkoztak” vele, nem hallottak róla, nem ismerik Őt. Isten mindenki számára megadja a lehetőséget, és minden támogatást, hogy eljuthasson a megtéréshez. Az Ő hívására azonban az embernek a neki ajándékozott szabad akaratából kell válaszolnia. Nem pedig kényszer, erőltetés vagy más nyomás hatására. Mi katolikusok azért imádkozunk, hogy minél több ember felismerje Jézus Krisztus, a Jó Pásztor hangját, és szabad akaratával a nyájába gyülekezzen. Mint korábban írtam, minél több bűn van a világban, annál több démoni erő szabadul az emberekre, akik még nagyobb erővel képesek az embereket további bűnök elkövetésére sarkallni, és így mind többen és többen (sajnos nincs kivétel, még a katolikusok közül is sokan) eltávolodnak Istentől. Az imádság ereje abban áll, hogy az ima semlegesíti a démoni erőket, persze sajnos, nem lehet eleget imádkozni ahhoz, hogy ezek teljesen eltűnjenek, de minden lehetőt meg kell tenni. Ezért is kell minél többet imádkozni. Napjainkban nagyon sok bűn van a világban, és az Istentől való elszakadás, „hitehagyás” is jól látható mindenki számára. Mi katolikusok nemcsak önmagunkért imádkozunk, hanem családjainkért, testvéreinkért, honfitársainkért, és a világon minden emberért. Ezért imádkozzuk a Rózsafüzér imádságot is. (Nem tudom, hogy mennyire ismered, de a fórumon többektől olvastam, hogy nagyon ellenségesen viseltetnek iránta. Mielőtt bíráltok, nézzetek utána, hogy honnan ered ez az imádság, mit tartalmaz, mi a szerepe, stb.)

    Mindig eszembe jut az a mondás, hogy „minden magyar ember kiválóan ért két dologhoz, az egyik a politika, a másik a foci” Aztán nézzünk csak világi életünkben is példák után. Ismerjük a történetét az új alkotmányunknak. Orbán Viktort az unió elé citálták, rárohantak százfelől, hogy az új magyar alkotmány mennyire demokráciaellenes, tűrhetetlen, elfogadhatatlan, bla bla bla, stb. Orbán először megpróbált védekezni, észérveket felhozni, de mintha senki nem akarta volna meghallani, továbbra is áradtak rá a szitokszavak, bírálatok. Egyszercsak megkérdezte tőlük, hogy vajon elolvasták-e a több nyelven is elérhető új magyar alkotmányt. Erre hüppögés volt a válasz, azt mondták, hogy bizonyos részeit a médiából elolvasták. Orbán erre azt válaszolta, könyörgöm, legyenek olyan szívesek elolvasni, mert akkor meglátják, hogy annak egy részét a német, más részét a francia, megint más részét a mondjuk svéd alkotmány szövegével összevetve, szinte szó szerint fogalmaztuk meg ugyanazt. Vagyis ez azt jelentené, hogy az összes többi ország alkotmánya is rossz. Vagy nem?

    Így a mese vége, hogy a nagy tudományú politikusok, újságírók hoppon maradtak, valljuk be, lebőgtek. Kicsit a piaci pletykálkodás szintjére süllyedtek.

    A tanulság. A levegőből vett információk, féligazságok, hazugságok, indulatos vélemények (az emberek sokkal könnyebben kimondják a rossz véleményüket, mint a jót, sajnos ez is az emberi gyarlóság része) tartalmát ne vegyük át ész nélkül, minden dolognak nézzünk utána, vizsgáljuk meg, gondolkodjunk, a jót tartsuk meg, a rosszat vessük el. Mindig tanulmányozzuk a másik fél saját megfogalmazású írásait is, ne pedig csak az ellenségeinek véleményét. Ahhoz, hogy a végén helyes következtetéseket vonjunk le, kérjük az Úr segítségét.

    Köszönöm

    #497
     adatlap-képe Névtelen

    Kedves Johanna!

    Nem az én hangnemem változott, hanem a te elképzelésed, az én hangnememről! Én eddig is ebben a hangnemben beszéltem, csak te feltételeztél rólam egyebeket ( ahogy azt az írásaid jelzik) .( Viszont, te mindig ebben a hangnemben írtál, ami számomra nem probléma.) Erről nem igazán gondolom, hogy a továbbiakban beszélnünk kellene, mert mint tudjuk mindannyian az Úr előtt kell hogy álljunk, és Ő az aki megítéli a szívünk gondolatait.( Nálunk ez azonnal megtörténik, tehát ha akarod elhiszed, ha nem nem, hogyha bármely olyan indulat lett volna bennem, amivel “vádoltál”, már le se írtam volna azt a gondolatot! Vagy azonnal töröltem volna az írásomat, ha úgy lett volna. De nem kivánok mentegetőzni, azt hiszel, amit akarsz!) A lényeg, hogy abban, amivel vádolnak bennünket, ne legyünk vétkesek. ( Az pedig, hogy magamhoz viszonyítva ilyen röviden írtam, azért volt, mert mindent leírtam már a többi hsz-omban ( a másoknak szólóban is) , amit még hozzátehettem volna, és nem akartam ismételni magamat!)

    Amit írtál az majdnem szép, de a kérdésem az volt, hogy újjászületett keresztény vagy-e?! Erre nem válaszoltál.

    Arra se akarok kitérni, amit írtál, hogy “kivülről” megítélve az embereket…, ahogyan mondtad. Talán csak annyit, hogy mi nem kívülről ítéljük meg az embereket, hanem amit a Szent Lélektől “hallunk” felőle. Előtte úgyanis mindenki ismertes, akiről beszélünk, így mi is ismerjük ezáltal őket. ( Ezért tudjuk pl, hogy ki a testvér az Úrban, és ki nem az!)
    Mármint, ha valóban Szent Szellemben járunk. De mint mondtam, ezzel nem érdemes foglalkozni most.
    írod:
    “Azt írod: „És Istennél semmiért nem tudunk „megdolgozni”!
    Én azt válaszolom:
    „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedi elveszíti életét énértem, megtalálja azt. (Mt 16. 24-25) „Mert az Emberfia eljön angyalaival Atyja dicsőségében, és akkor megfizet majd mindenkinek tettei szerint.” (Mt 16. 27) A kereszt fölvétele erőfeszítést, szenvedést, terhek viselését jelenti. Isten nem azt akarja, hogy elégedetten hátradőljünk a hintaszékünkben, hanem felhív minket az ő művében, a Megváltás művében való tevékeny részvételre, mely szenvedést vagy akár vértanúságot is jelenthet.”

    Ez mind igaz, de amint azt már sokszor leírtam, Isten csak a Krisztusban, a Szent Lélek vezetése által végzett jócselekedeteinket fogadja el! Krisztusban pedig megtérés és újjászületés alapján lehetünk. ( Ha nem a krisztusi élet, a kegyelem a forrásunk, akkor a törvény az, ami alatt vagyunk, márpedig, aki nem teljesíti a törvényt maradéktalanúl, azt a törvény halálraítélte! Aki a törvény alatt van, annak Krisztus vére nem használ! Annak nincs bűnökért való bocsánat a Krisztusban, mert az kegyelemből és Ő általa van, azoknak, akik kegyelem alatt vannak, az Ő nevében, megváltásában, megtartásában bíznak!)
    Mert bennünk Krisztus ma is “…körbejár, jót cselekedvén…”!
    De erről se érdemes most még beszélnünk, met ezek az Úr Jézus Krisztusban való élet eredményei, és tanításai, amit pedig te írsz, az a “test tanításai” ( hárításai), amely nem akarja megadni magát a Szent Léleknek, hanem “okosságokat” talál ki, amivel megmagyarázhatja azt (még akkor is, ha ez esetleg nem tudatos az illető részéről), hogy szerinte miért is elfogadható ő , és az ő cselekedetei Isten számára megtérés nélkül is! ( A hítáltali cselekedetek fontosságáról megint csak nem szeretnék újra beszélni, mert már azt is sokszor elmondtam, de érdekes módon nincs “fületek” annak a hallására!)

    A kat egyház tanairól se kellene vitáznunk ( meg a többiekéről se ), mert lehet, hogy úgy gondolod, hogy te tudod, hogy én mennyit tudok róla, és hasonlók, de én tudom, hogy Istennek mi az ítélete a számára, és ez több mint ami elég tudás szempontjából ( még akkor is elégséges lenne, ha többet nem tudnék róla! De miután te erről úgylátszik nem tudsz, ezért átgondolandó lenne a részedről, hogy te, valóban ismered-e egyházad tanításait?!)!

    Jel. 17,1 És jöve egy a hét angyal közül, a kinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nékem: Jövel, és megmutatom néked a nagy paráznának kárhoztatását, a ki a sok vizen ül;
    Jel. 17,2 A kivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai.
    Jel. 17,3 És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala.
    Jel. 17,4 Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával,
    Jel. 17,5 És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.
    Jel. 17,6 És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt.
    Jel. 17,7 És monda nékem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom néked ez asszonynak titkát és a fenevadét, a mely őt hordozza, a melynek hét feje és tíz szarva van.
    Jel. 17,8 A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van.
    Jel. 17,9 Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét fő a hét hegy, a melyen az asszony ül;
    Jel. 17,10 Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés ideig kell annak megmaradni.
    Jel. 17,11 A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy.
    Jel. 17,12 A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.
    Jel. 17,13 Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.
    Jel. 17,14 Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is.
    Jel. 17,15 És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek.
    Jel. 17,16 És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel.
    Jel. 17,17 Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ő birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei.
    Jel. 17,18 És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain.
    Jel. 18,3 Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.
    Jel. 19,2 Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát, a mely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszúlta az ő szolgáinak vérét annak kezén.
    Stb.
    De mint mondtam mindegy , nem egyháztörténeti “vitát” kivánok folytatni. Ezért is nem írtam semmit arra a megjegyzésedre, hogy az egyházatokat Isten hozta létre a kezdetekben…! Ebben az apostoli levelekben lehet olvasni, hogy már abban az időben is pár 10 év alatt, mennyire elhajlott a kereszténység az apostoli tanításoktól. De, ez is sok oldalnyi hszt jelentene, ha csak az Igét akarnánk “kivesézni” ezűgyben!

    írod:
    “A tanulság. A levegőből vett információk, féligazságok, hazugságok, indulatos vélemények (az emberek sokkal könnyebben kimondják a rossz véleményüket, mint a jót, sajnos ez is az emberi gyarlóság része) tartalmát ne vegyük át ész nélkül, minden dolognak nézzünk utána, vizsgáljuk meg, gondolkodjunk, a jót tartsuk meg, a rosszat vessük el.”

    Nem gondolom, hogy mások “megítélését” a saját tulajdonságaink szerint kellene megtennünk.
    Bár, ahogyan már írtam, ha nem tudunk valamit Szellem által megítélni, akkor marad az emberi oldal, amit a saját személyíségünk, tulajdonságaink , érzelmeink, stb alapján teszünk, ha már mindenképpen “ítélkezni” akarunk. ( Arról pedig éppen az előbb írtam, hogy annak a megítélése, hogy ki újjászületett keresztény és ki nem az, az nem emberi szinten történik nálunk. Azt pedig, ha elolvastad a hsz-aimat, láthattad, hogy én egyetlen , a jellemedre, jellemetekre, személyedre ill személyetekre vonatkozó “ítéletet” nem mondtam rólad, vagy rólatok! Sőt, a benned, ill bennetek lévő “indulatokat, szándékokat” se boncolgattam, mint ahogyan az fordítva folyamatosan történt!)

    A kat egyház szentjei közül figyelmedbe ajánlanám avillai Teréz életrajzát átolvasásra. Nagyon drága testvérnőnk ő az Úrban, és minden katolikus embernek tudom ajánlani, hogy kezdje el olvasni azt ( aki még nem olvasta). Főleg arra a részre való tekintettel, amikor írja (bocs, lehet, hogy nem pontosan idézem, már igen régen olvastam), hogy már vagy 20 éve élt zárdában, imádkozott, gyónt, engedelmes volt a “főnökség” íránt, stb,és meg volt róla győződve, hogy “jókeresztény”, mindaddig, amig egyszercsak meg nem látta Úr Jézust a kereszten látomásban (azt hiszem), Akiről tudta, hogy az ő bűnei szegezték oda ! Ekkor tért meg valójában, és ekkor született újjá!
    És ez az az “élmény” ( valóság), amiről beszélek/lünk nektek! De javaslom olvassátok el!

    írod:
    “Én a te bejegyzéseid alapján nem mondhatom, hogy ismerlek téged, egyet tudok, hogy szenvedélyes vagy az igehirdetésben, és meg akarsz győzni másokat.”

    Nem, kedves Johanna, az ember tudja a korlátait. Nem a mi dolgunk meggyőzni másokat, hanem a Szent Léleké, a mi dolgunk csak az evangélium hírdetése, és mások figyelmeztetése a megtérésre rendelkezésre álló idő rövidségére. Továbbá az is ( mint amiből ez a beszélgetés is létrejött ), hogy ha farkast látunk a nyáj körül, akkor kiálltsunk.

    A “rózsafűzérrel” szemben nem vagyunk “ellenségesek”, csak elmondtuk, hogy az újjászületett keresztényeknek nincs rá szükségük! A Hsz-okban megtalálod, hogy miért nincs! Továbbá számunkra, ha a Szent Lélekre figyelünk, megmutatja azt, hogy miért is imádkozzunk, és könyörögjünk mennyei Atyánknál, akár saját, vagy mások szellemi, lelki, vagy fizikai szükségleteit illetően! Természetesen mi is imádkozunk mind Isten népéért, mind az összes emberért a földön, hogy bűnbánatra, megtérésre juthassanak, segítségül híván az Úr Jézus Krisztus nevét!

    Békesség!

    #498
     adatlap-képe Névtelen

    És Kedves Johanna, hogy teljesen tiszta legyen a kép, még leírom ( hogy teljes békességem legyen azügyben, hogy mindent elmondtam, amit kellett) , hogy miért is kezdtem veled “vitába”, annak ellenére, hogy miután már egyszer leírtad ( nagy örömmel), hogy egyházatok Szűz Máriát “társmegváltóvá” akarja avatni ( szigorúan szentírási alapon!), és miután akkor már láttam, hogy ennél már nincs lejjebb valószínüleg, és már válaszolni se érdemes erre.
    Szóval az a gond, hogy az írásaidból látszik, hogy te vagy a legtávolabb az Isten kereséstől, az itt hozzászóló katolikusok közűl. Te már beilleszkedtél a vallásos emberek sokaságába, és magadévá tetted azokat a testies, megtérésthárító tanokat, amelyek szerint azok élnek, ill te is élsz. Viszont a többieknél még észrevehető Isten keresése. Ezért is igyekeztem(tünk?) ( nem újkeletüen) rávilágitani a “nagyfigyelmeztetés” Igeellenességére, hogy hátha néhányan hajlandóak lennének megvizsgálni azt, az Ige fényében ( hogy senki el ne vesszen hítetés által, hanem megtérésre jusson). Ekkor jöttél te, és sajnos teljesen rá illik az írásodra az az igevers, hogy :”Mát. 23,13 De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, a kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be. ”
    És sajnos nem is csalódtam, mert minden válaszodban, csak “azon emberek káromlását olvastam, akik magukat “zsidóknak” mondják, de nem azok…”!
    Sajnos így szokott ez lenni, hogy akik nem akarják az Igazságot bevenni, azok mindig elkezdenek másokat vádolni, személyeskedni, és rájuk vetíteni saját jellembeli hiányosságaikat, hogy az igazságot ne kelljen meghallaniuk. ( És sajnos a te hozzászólásaid nem igei cáfolatokat tartalmaztak arravonatkozóan, amiről beszéltünk, hanem igeversek idézését arról, hogy mi (ill én) miért is nem vagyunk “keresztényiek”. Vagy annak erősítgetését, hogy egyházatok mennyire biblikus alapokon is áll. Természetesen itt se igei “bizonyítékok” feltárásával, hanem csak emberi vélemények, tanítások ismételgetésével!)

    Isten áldjon!

    #500
    Johanna adatlap-képe Johanna 
    Résztvevő

    Kedves Ida!

    Szerinted, én vádaskodom. Mindegy nem kívánom már túl hosszú lére ereszteni a mondandómat. Úgyis mindegy mit mondanék.Úgy látom, hogy nincs olyan mondat, amit nem lehetne kiforgatni.

    Azt írod:
    “Talán csak annyit, hogy mi nem kívülről ítéljük meg az embereket, hanem amit a Szent Lélektől “hallunk” felőle. Előtte úgyanis mindenki ismertes, akiről beszélünk, így mi is ismerjük ezáltal őket. ( Ezért tudjuk pl, hogy ki a testvér az Úrban, és ki nem az!)”

    Ha te mindent tudsz rólam, akkor miért kérdezel engem?

    Köszönöm,

    #502
     adatlap-képe Névtelen

    Kedves Johanna!

    írod:
    “Szerinted, én vádaskodom. Mindegy nem kívánom már túl hosszú lére ereszteni a mondandómat. Úgyis mindegy mit mondanék.Úgy látom, hogy nincs olyan mondat, amit nem lehetne kiforgatni.”

    Igen ezt tartalmazzák a hsz-aid! És én meg nem szoktam mások mondanivalóját kiforgatni.

    írod:
    “Ha te mindent tudsz rólam, akkor miért kérdezel engem?”

    Mert szeretném, ha kimondanád ( magad előtt) , és az Úr elé állnál, és kegyelemért kiálltanál, személyesen az Úr Jézushoz( Ján. 6,37 Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.) ! ( Ahelyett, hogy mindenféle “lelki, ill szellemi fejlődési szintekről” beszélnél, amely csak akkor jó (üdvözít), ha megtérésből, a Krisztustól és a Szent Lélektől származik! A többi “fejlődés” az mind a gonosztól van, még akkor is, ha “jónak látszik” egyébbként, és a halálra visz! Isten elleni lázadásból származik! Hiszen a buddhisták, a mohamedánok, “keresztény vallásúak” ( ez utóbbiak nem “a keresztények”, mert kereszténynek lenni, csak születés útján lehet lenni) és a többi vallás művelői is “fejlődnek lelkileg”, de ez Isten szemében semmit nem ér.
    És mert szeretlek! És jó lenne veled ott fenn találkozni! Ahogyan a többiekkel is! És ehhez csak annyit kell tenni, hogy segítségűl kell hívni az Úr Jézus Krisztust! ( Jól megfontoltan természetesen!)

    Békesség!

    B

    #503
    Johanna adatlap-képe Johanna 
    Résztvevő

    Leborulva és alázattal megvallom az Atya, Fiú, Szentlélek Isten előtt, és bátran megvallom az emberek előtt hitemet, és kérem Istent, hogy Jézus Krisztus, az Ő egyszülött Fia, a mi Megváltó Istenünk érdemeiért erősítsen meg hitemben, és szeretetemben.

    Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.
    Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idők kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű, és minden általa lett. Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették.
    Harmadnapra föltámadott a halottak közül; az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége.
    Hiszek a Szentlélekben Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik; akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával.
    Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet. Amen.

12 bejegyzés megtekintése - 25-36 / 69

Be kell jelentkezni a témakör megválaszolásához.

Kapcsolat

Most nem vagyok gépnél. Írj, ha kérdésed van! :)

Küldés folyamatban

©2017 KLEO Template a premium and multipurpose theme from Seventh Queen

Log in with your credentials

vagy    

Forgot your details?

Create Account