Ferenc pápa

Ennek a témakörnek tartalma 8 hozzászólás, 2 résztvevő. Utolsó frissítés:  Névtelen 8 éve, 4 hónapja telt el.

  • Szerző
    Bejegyzés
  • #707
     Pötty 
    Felhasználó
    #708
     Pötty 
    Felhasználó

    Ötletnek egy a sok közül.

    A belinkelt oldalról nekem ez a véleményem:
    “Ki ez az Alberto Villasana? Létezik egyáltalán? Nem találtam róla sok mindent. Annyi megvan, hogy nemzetközi elemző, és hogy az állam-egyház kapcsolatok szakértője. De az érdekköreiről nem tudok. Biztos, hogy ezt a levelet Benedek is olvasta? Mert elég meredek dolog leantikrisztusozni hivatalosan is a Pápát. Viszont netre akárki akármit írhat, lényeg, hogy jó sokan elolvassák, hogy minél jobban bomlasszon az emberek között. Nem lehetséges? Az sok mindent elárulna, ha tudnánk, hogy mi lett vele, miután kikerült ez a levele és mi volt a reakció. Ha semmi, akkor hoax.”

    #709
     Névtelen

    Nem tudom Pötty, de az Ige azt mondja, hogy hatalmas csodákkal, jelekkel, hazugságokkal jön el AK, és még a választottak is majdnem “bedőlnek” neki! És lesz nagy öröm, és ünneplés! Ráadásul nem is lesz sok ideje, hogy “vacakoljon”. Persze lehet, hogy én vagyok túlzottan “nagyigényű”, de én nem gondolom, hogy ilyen “punnyadt” lesz AK fellépése! Persze én a nagy nyomorúság előtti elragadtatást hiszem, és azt, hogy amíg a Szent Lélekkel telt eklézsia itt van a földön, addig nem léphet fel a bűn embere , de ha én tévednék is, akkor se gondolnám, hogy ilyen hétköznapi módon fog “beválasztódni”. Ráadásul én még azt se gondolom, hogy öregember lesz. Inkább azt mondanám, hogy 30 év körüli férfire tippelnék! (Ahogyan Úrunk is 3 és fél évig működött a szolgálatában a földön, AK, és HP is annyit kap. Szerintem ezért gondolom , hogy egy élete teljében lévő ember lesz. Persze, lehet, hogy ez nem az Istentől való látás.)

    #711
     Névtelen

    Kedves Thea!

    Ide írtam még valamit. Megtennéd, hogy megkeresed?! Köszönöm!

    #710
     Névtelen

    Ja, ez most jutott eszembe! Ráadásul Messiásként adja majd el magát, azt meg nem gondolom, hogy a zsidók egy öreg Messiást várnának.

    #714
     Névtelen

    Na úgy látszik, hogy : Jel. 13,3 És látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett; de az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat.

    http://www.katolikus-honlap.hu/0804/vallassz2.htm

    Figyelmeztetés a vallásszabadsággal kapcsolatos veszélyes félreértésekre
    Írta: Dr. Rafael Hüntelmann
    (Megjelent a Szent Margit Lap 144.számában)

    A németországi Una Voce kiadott egy nyilatkozatot XVI. Benedek pápa motu propriojáról, mely – miközben felszólítja a Szent X. Pius Papi Közösséget, hogy térjen vissza a hivatalos Egyházzal való teljes közösségbe – a vallásszabadság problémáját is érinti, ami Marcel Lefebvre érsek és az általa alapított Papi Közösség II. Vatikáni Zsinattal szembeni kritikájának egyik központi problémája volt.
    Az Una Voce vezetőségének a nyilatkozatot aláíró tagjai megpróbálják a vallásszabadság kérdésének jelentőségét a II. Vatikáni Zsinat értelmében tompítani, még pedig úgy, hogy ezt a kérdést a „francia idioszinkrázia” (túlérzékenység) problémájára redukálják. Az elöljáróság felhívásában ez áll: „mi másképp, mint barátaink és ellentétben alapítójukkal, Lefebvre érsekkel, a »vallásszabadsággal« kapcsolatos fordulatban pozitív elemet is látunk. Ugyanis ez a jövőben lehetővé teszi számunkra, hogy követeléssel álljunk elő olyan rezsimekkel szemben, akik a missziót, sőt országaik katolikus polgárainak szabad vallásgyakorlását sem engedélyezik. Mi a fontosabb: egy elvhez – a katolikus vallás elsőbbsége minden más vallás előtt – való ragaszkodás, melynek megvalósítása a mai világhelyzetben úgyis illuzórikus, vagy az, hogy a kereszténység és az Egyház számára szabadságot lehessen követelni ellenfeleitől?”
    E sorok, melyek kétségtelenül jó szándékúak, a vallásszabadság kérdését tekintve több súlyos félreértést tartalmaznak: 1. Az Egyház ezt a fajta „vallásszabadságot” eddig is mindig megkövetelte ott, ahol erre szükség volt. Ez megtalálható például abban az Ottaviani sémában is, amelyet a II. Vatikáni Zsinatra összegyűlt püspököknek előterjesztettek, de ami aztán megvitatás nélkül a papírkosárban végezte.
    2. A II. Vatikáni Zsinaton kihirdetett vallásszabadságra hivatkozva az Egyház több katolikus államot maga szólított fel arra, hogy vezessék be a vallásszabadságot.

    Valójában a vallásszabadság kritikájában éppen az elvről van szó és nem annak kérdéséről, hogy a mai viszonyok között mi lehetséges és mi nem. Mert ez az elv az Egyház számára fundamentális. A következő pontok ezt próbálják megvilágítani:

    Az egyházi tanítóhivatalnak a vallásszabadságról szóló kritikája, illetve ennek elítélése többek között a következő iratokban található:
    – Quod aliquantulum, VI. Pius pápától, 1791. március 10.
    – Post tam diuturnitas VII. Pius apostoli levele
    – Mirari vos enciklika XVI. Gergely pápától, 1832. augusztus 15.
    – Quanta cura enciklika IX. Pius pápától, 1864. december 8.
    – Immortale Dei enciklika XIII. Leó pápától, 1885. november 1.
    – Libertas præstantissimum enciklika XIII. Leó pápától, 1888. június 20.

    Mind ezekben a dokumentumokban az az állítólagos jog lett elítélve, miszerint „a személy saját választása szerinti vallásának nyilvános gyakorlásában ne legyen gátolva a polgári erőszak által; vagyis: vallási téren mindennemű kényszertől való megszabadulás.” Röviden, a vallásszabadság követelése a szabadkőműves francia forradalomból származik és ennek az ember teljes autonómiáját követelő jelszavából.
    A vallásszabadság elve, mely a liberalizmusból és a naturalizmusból ered, és különösen a francia forradalomra megy vissza, azt mondja ki, hogy az igazságnak és a tévedésnek, Jézus Krisztus igazi vallásának és a hamis vallásoknak és szektáknak ugyanannyi joguk van. Ez az elv az egyik legfontosabb oka a vallási közömbösségnek, az indifferencizmusnak és a „relativizmus diktatúrájának”, amit XVI. Benedek pápa elítél, és ami például évente több millió gyermek anyaméhben való megöléséhez vezet.

    Hogy ez nem pusztán teória, azt a jelenre vetett pillantás és egy aktuális körkérdés eredménye mutatja: a németek túlnyomó többsége ma úgy véli, hogy a vallások között nincs lényeges különbség; pláne nem a katolikus és a protestáns vallások között. Ez nem meglepő, ha meggondoljuk, hogy a német püspökkari konferencia újonnan megválasztott elnöke, Robert Zollitsch érsek egy interjúban kijelentette, hogy a katolikus és protestáns hit közötti egyezőségek lényegesen nagyobbak, mint a különbözőségek. Ez a vélekedés a II.Vatikáni Zsinat alatt elfogadott vallásszabadság egyenes következménye.

    Összefoglalva, a vallásszabadság elve, mint minden liberális szabadság-követelés, az igazság és a tévedés számára egyforma jogokat követel. A tévedésnek azonban nem lehetnek jogai. A tévedést csak eltűrni lehet.
    Viszont a más vallásokkal szembeni tolerancia nem a liberalizmus, hanem az Egyház találmánya. Ezért lehet már pusztán az Egyház által mindig is tiszteletben tartott tolerancia-elv alapján a diktatúráktól megkövetelni, hogy országaikban a katolikus Egyházzal és a hívekkel szemben ugyanakkora türelmet tanúsítsanak, mint a katolikusok más vallásúakkal szemben saját országaikban. A vallásszabadság követelése ehhez nem szükséges.

    A katolikus Egyház mai helyzetét tekintve a föld legtöbb országában az Egyház kétségtelenül nem követelheti, hogy az államok a katolikus vallást, mint az egyetlen igaz vallást ismerjék el, mégha tény, hogy ez az állítás igaz. De mivel a katolikus vallás az egyetlen igaz vallás, nem követelheti, hogy minden más vallás és szekta ugyanolyan jogokat kapjon, mint ő. Ha ezt tenné, akkor a katolikus Egyház az az igényét adná fel, hogy „nála van az igazság”, és ezzel a jog és az igazság közötti összefüggést tagadná meg.
    Az Egyház azonban felléphet azért, hogy a mai társadalmi viszonyok között más vallásokat és szektákat bizonyos körülmények között toleráljanak, hogy például az iszlám követői vallásukat bizonyos feltételek mellett gyakorolhassák az európai országokban is. De ezzel még nem ismeri el e személyek jogát a a szabad vallás-gyakorlásra, csak eltűri azt.

    A katolikus körökből ezen elv elleni egyetlen ismert érv az az állítás, hogy csak személyeknek vannak jogai, az igazságnak nem. Miközben a „régi Egyház” – egyébként Aquinói Szent Tamásra hivatkozva – az igazság jogát hangsúlyozta, a II. Vatikáni Zsinaton arra belátásra jutottak, hogy egyedül személyeknek lehetnek jogai és kötelességei.
    Mindazonáltal ez egyáltalán nem ellenvetés a fenti érveléssel szemben, és a kijelentés maga sem annyira új, mint ahogy ezt a modernisták gondolják. Természetesen igaz, hogy valódi értelemben csak személyeknek lehetnek jogai. Csakhogy az igazság maga személyes. Sehol nem annyira nyilvánvalóan, mint az Úr szavaiban, miszerint Ő maga az igazság, jut ez kifejezésre. És mivel Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet, a katolikus vallás az egyetlen igaz vallás, és így csak neki lehetnek jogai. Ezek a Szentháromság Isten jogai, Jézus Krisztus jogai, melyeket akkor véd, ha az Egyház a vallásszabadság ellen fordul.

    FÜGGELÉK
    Részlet
    S. Ex. Marcel Lefebvre érsek
    1988. június 29-én, Ecône-ban tartott prédikációjából

    Már semmit nem akarnak az Egyház múltjáról tudni. Már nem akarják a kereszténységet, amiben a mi Urunk Jézus Krisztus a király, nem csak az Egyházban nem, de a társadalomban, a családokban sem. Erről nem akarnak többé semmit sem tudni. Az a vélemény dominál, hogy ennek az időnek vége van. Ez egy lefutott dolog. Ez az idő elmúlt!

    A II. Vatikáni Zsinat a liberalizmusnak ezt az elvét sajnos átvette. Ennek a következményei az ökumenizmus, mely minden vallást azonos fokra helyez, és az államok laicizálása. Ez a szörnyűség katolikus államokban! A vallásszabadság nevében minden állami vezetőtől azt kívánták, hogy ne tűrjék el többé az alkotmányokban azt a rendelkezést, hogy a katolikus vallás az egyetlen igaz és az adott kormány által elismert vallás. A vallásszabadság nevében az államok laicizálását követelték.
    Tévedés lenne azt mondani, hogy ez nem a liberalizmus elve. Pont ezért az elvért harcolt a liberalizmus és ezt valósította meg. Az államok laicizálása a szabadkőművesség elvei közé tartozik.
    Készüljenek fel tehát a harcra! Már mondtam, ez a harc az emberiség kezdetével indult. Ne higgyék, hogy ez a harc befejeződött, és hogy az Önök korában már nem kell harcolni!

    Kapcsolódó cikkek:
    Mi a vallásszabadság
    Pápai megnyilatkozások a vallásszabadságról
    valamint a HABEMUS PAPAM/VATIKÁNI DOKUMENTUMOK és a KÖNYVTÁR/II. és /III. FIÓKJÁNAK számos írása

    Figyelmeztetés a vallásszabadsággal kapcsolatos veszélyes félreértésekre :

    Összefoglalva, a vallásszabadság elve, mint minden liberális szabadság-követelés, az igazság és a tévedés számára egyforma jogokat követel. A tévedésnek azonban nem lehetnek jogai. A tévedést csak eltűrni lehet.

    az az állítólagos jog lett elítélve, miszerint „a személy saját választása szerinti vallásának nyilvános gyakorlásában ne legyen gátolva a polgári erőszak által; vagyis: vallási téren mindennemű kényszertől való megszabadulás.” Röviden, a vallásszabadság követelése a szabadkőműves francia forradalomból származik és ennek az ember teljes autonómiáját követelő jelszavából.

    Összefoglalva, a vallásszabadság elve, mint minden liberális szabadság-követelés, az igazság és a tévedés számára egyforma jogokat követel. A tévedésnek azonban nem lehetnek jogai. A tévedést csak eltűrni lehet.

    A katolikus Egyház mai helyzetét tekintve a föld legtöbb országában az Egyház kétségtelenül nem követelheti, hogy az államok a katolikus vallást, mint az egyetlen igaz vallást ismerjék el, mégha tény, hogy ez az állítás igaz. De mivel a katolikus vallás az egyetlen igaz vallás, nem követelheti, hogy minden más vallás és szekta ugyanolyan jogokat kapjon, mint ő. Ha ezt tenné, akkor a katolikus Egyház az az igényét adná fel, hogy „nála van az igazság”, és ezzel a jog és az igazság közötti összefüggést tagadná meg.

    Az Egyház azonban felléphet azért, hogy a mai társadalmi viszonyok között más vallásokat és szektákat bizonyos körülmények között toleráljanak, hogy például az iszlám követői vallásukat bizonyos feltételek mellett gyakorolhassák az európai országokban is. De ezzel még nem ismeri el e személyek jogát a a szabad vallás-gyakorlásra, csak eltűri azt.

    És mivel Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet, a katolikus vallás az egyetlen igaz vallás, és így csak neki lehetnek jogai. Ezek a Szentháromság Isten jogai, Jézus Krisztus jogai, melyeket akkor véd, ha az Egyház a vallásszabadság ellen fordul.

    Ez a szörnyűség katolikus államokban! A vallásszabadság nevében minden állami vezetőtől azt kívánták, hogy ne tűrjék el többé az alkotmányokban azt a rendelkezést, hogy a katolikus vallás az egyetlen igaz és az adott kormány által elismert vallás.

    Készüljenek fel tehát a harcra! Már mondtam, ez a harc az emberiség kezdetével indult. Ne higgyék, hogy ez a harc befejeződött, és hogy az Önök korában már nem kell harcolni!

    “Hát nem győzök betelni vele!”

    #715
     Névtelen

    “De ezzel még nem ismeri el e személyek jogát a a szabad vallás-gyakorlásra, csak eltűri azt.”

    “És mivel Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet, a katolikus vallás az egyetlen igaz vallás, és így csak neki lehetnek jogai.”

    “Ezek a Szentháromság Isten jogai, Jézus Krisztus jogai, melyeket akkor véd, ha az Egyház a vallásszabadság ellen fordul.”

    #717
     Névtelen

    Ezt azért tettem be, mert elgondolkodtatott, hogy akkor milyen lesz az AK?!

    #718
     Névtelen

    Mármint az előző, meg nem jelent hsz-t!

    #716
     Névtelen

    http://www.mibenhiszel.eoldal.hu/cikkek/19.-a-romai-katolikus-vallas-es-a-papak-bunei.html

    A katolikus vallás szégyenfoltjai…

    Forrás: Peter de Rosa: Krisztus helytartói – A pápaság árnyoldalai, ISBN 963 7628 00 2

    Amikor Theodóra 928-ban meghalt, Marozia elfogatta a pápát, és megfojtatta. 3 évvel később Marozia és Sergius pápa fia XI. János néven pápa lett.
    Marozia a második férje, Guido halála után házasságot kötött féltestvérével, Hugo provence-i herceggel. Fia a pápa felmentette őt a vérfertőzés mint házassági akadály alól.
    Igen ám, de Marozia második fia, a 18 éves ifjú Alberich hatalmába kerítette Rómát, a féltestvérét XI. Jánost a lateráni börtönbe záratta ahol az 4 évvel később meg is halt, de a saját édesanyját is foglyul ejtette, őt az Angyalvárba záratta. Még 50 esztendőn át raboskodott ott iszonyú körülmények között.
    Alberich 40 éves korában meghalt, és fia Octavianus lett a pápa, XII. János néven, 16 éves korában. Saját anyját is a szeretőjévé tette. Egész háremet tartott a lateráni palotában, szerencsejátékokban tékozolta el a zarándokok adományát, kétezer lovat tartott, amiket borban áztatott mandulával és fügével etetett. Szerelmi partnereit a Szent Péter székesegyház aranykelyheivel ajándékozta meg. A pápa a lateráni Szent János templom környékén rendszeresen nőkre vadászott, akiket megbecstelenített. Az oltár előtt még az ördög egészségére is ivott. Miséket mondott szentáldozás nélkül, egy diakónust istállóban szentelt fel, apjának volt szeretőjével és saját unokahúgával is volt szexuális kapcsolata. Lelkigondozóját megvakíttatta, egy bíborost kiheréltetett, ezzel a halálát okozva.

    Olyan haragot váltott ki a népből, hogy Tivoliba kellett menekülnie, de Szász Ottó császár megparancsolta, hogy térjen vissza. Ez végül hadsereg segítségével történt (a hadsereget nem a császár, hanem János pápa családja szervezte). Rómában aztán megcsonkíttatta és kivégeztette azokat, akik közreműködtek elűzetésében. Halála úgy esett, hogy egy féltékeny férj rajtakapta a pápát a feleségével, és kalapáccsal agyonütötte. Ekkor a pápa 24 éves volt.

    XIII. János pápa hihetetlen mértékben kegyetlenkedett. Ellenségei szemét kiszúratta, a lakosság felét kardélre hányatta.

    366-ban Liberius pápa elhunytával két párt két különböző pápát választott: Ursinust és Damasust. Heves utcai harcok után Ursinus hívei elsáncolták magukat az éppen elkészült Santa Maria Maggiore bazilikában. Damasus hívei felmásztak a tetőre, azon rést vágva gerendákat és köveket zúdítottak a bentiekre. Időközben mások a főbejáratot ostromolták. Amikor sikerült behatolniuk, három napig tartó véres harc kezdődött. Végül 137 halottat kellett eltávolítani, valamennyien Ursinus hívei voltak.

    Ursinust a császári helytartó száműzte, de ez az esemény szennyfoltot hagyott Damasus pápaságán. Ezt ellensúlyozandó mint „Péter utóda” hangsúlyozta lelki hatalmát, holott ez korábban nem volt szokásos a pápák körében. Mivel erőszakkal került hatalomra, Ursinus híveivel szemben állandó rendőri védelemre volt szüksége.

    I. Szilveszter római püspök annyira nem számított, hogy részt sem vett a Nicea-ban megtartott zsinaton, mely pedig valószínűleg a legfontosabb zsinat volt a történelemben: itt döntöttek ugyanis az arianizmus néven ismert eretnekségről, mely a szentháromság értelmezésében a Fiút alárendelte, azaz nem tartotta egyenrangúnak az Atyával. A zsinatot Konstantin pogány császár hívta össze, aki akkoriban még nemcsak keresztény nem volt (halála előtt keresztelkedett csak meg), de még katekumen, azaz keresztényjelölt sem volt, mégis ő tartotta kézben az egész tanácskozást. Sértette ugyanis a császár érdekeit a keresztények civakodása. Niceában 300 püspököt gyűjtött egybe, és az útiköltséget is vállalta. A római püspök nem volt köztük, de senki nem is hiányolta, maga helyett két presbitert küldött. A püspökök többsége az ariánus álláspontot támogatta. Amikor ez kiderült, felállt a császár, és végetvetett a vitának, azt az álláspontot képviselve, amit manapság „ortodox felfogásnak” neveznek, hogy tudniillik Isten fia „egylényegű” az Atyával. Valamennyi másként gondolkodó püspök visszakozott kettő kivételével, akiket a császár megfosztott tisztségüktől és hazaküldött. Azután levelet írt Alexandriába: „Ami 300 püspöknek tetszik, az nem más, mint Isten akarata”! (Elég cinikus eljárás Isten szavával). A császár valószínűleg csak azért járt el így, hogy megmutassa: egyházi kérdésekben is övé a döntő hatalom!
    Döntését a római püspök is elfogadta.
    Jelenleg tehát a RKE által képviselt álláspont nem más, mint amit az ókorban egy velejéig pogány, véreskezű hódító mondott, ellentétben az akkori püspökök többségi álláspontjával! Felmerül ezek után a kérdés, hogy legalább egyházjogilag érvényes volt-e a niceai zsinat, és nem kéne-e visszatérni az egyháznak az ariánus álláspontra?! Egyértelmű ugyanis, hogy ha nincs a pogány császár közbeavatkozása, ma mindenki ariánus lenne, s nem is hallottunk volna a Szentháromságról!

    964-ben V. Benedek miután megbecstelenített egy fiatal leányt, haladéktalanul Konstantinápolyba utazott a Szent Péter-dóm minden kincsével, és csak akkor tűnt fel újra Rómában, amikor a pénze elfogyott. A pápát később egy féltékeny férj gyilkolta meg. Holttestét, melyen száz tőrszúrás volt látható, végigvonszolták az utcákon, majd egy szemétgödörbe dobták.

    VII. István teljesen őrült volt. Elődjét, Formosus pápát 9 hónappal annak halála után kihantoltatta. A később hírhedtté vált „hullazsinaton” a bűzlő holttestet teljes pápai ornátusba öltöztette, feltetette a lateráni trónra, azután személyesen kezdte a vallatását. Azzal vádolta, hogy adatok meghamisításával lett pápa. Egy tizenéves dadogó diakónus válaszolt Formosus pápa helyett. VII. István Formosust bűnösnek találta, ellenpápaként megátkozta a holttestét, letépték róla a ruhát, csak egy szőringet hagytak rajta mely már hozzáragadt az oszlásnak indult holttesthez, és a Tiberisbe dobták, kivéve azt a két ujját, amivel életében a „hamis” apostoli áldásokat szokta adni. A hullát néhány tisztelője kihúzta a vízből, és eltemette. Később visszatették eredeti sírjába, a Szent Péter bazilikába. István pápát nem sokkal később megfojtották.

    Christoporus azáltal lehetett pápa, hogy foglyul ejtette a csak egyetlen hónapig uralkodó V. Leót. III. Sergius azonban mindkettőjüket lemészároltatta. Továbbá exhumáltatta másodszor is a már 10 éve halott Formosus pápát, és újra kiátkozta. Mivel Sergiust is Formosus szentelte fel, emiatt önmagát is törvénytelennek kellett volna tartania, de efféle apróság nem zavarta. Formosus holttestét lefejeztette, és levágatta további három ujját, mielőtt a Tiberisbe dobta. De a lefejezett holttest fennakadt egy halászhajón, és újra „elpusztíthatatlannak” bizonyult. Ismét visszavitték a Szent Péter bazilikába.
    Sergius 45 éves korában egy Marozia nevű 15 éves szeretőt tartott. Született egy fia is tőle. Marozia anyja egy bizonyos Theodóra volt, aki sokat tett azért, hogy szeretője X. János néven pápa lehessen.

    VII. Benedeket ugyancsak egy megvadult férj ölte meg, házasságtörés közben.

    986 tavaszán a 23 éves V. Gergely pápa kivégeztette a már 90-es évei közepén járó, eddig börtönben sínylődő Maroziát, akit a pápává lett unokája sem engedett onnan ki. Ennyit a gyermeki szeretetről!

    Amikor Theophylactust 1032-ben megválasztották IX. Benedek néven pápának, még csak 11 éves volt. E pápa bűnei főként fosztogatásból, gyilkosságból és erőszakból állnak. Többször el kellett menekülnie Rómából. Végül lemondott, mert szemet vetett az unokahúgára. Hiába mondott le azonban (utóda VI. Gergely lett) imádottja kikosarazta, és vissza akart térni a pápai trónra!
    Végül Henrik császár teremtett rendet, aki egy II. Kelemen nevű pápát kreált.

    Sokan tudják, hogy VII. Gergely pápa tette igazán nemzetközi tényezővé a pápaságot, hozzá fűződik a német császár „canossa-járása” is. Kevesebben tudják, hogy a pápaság világuralmi igényének megalapozása érdekében egész okirathamisító műhelyt üzemeltetett.
    Nem volt önbizalom híján sem – választásakor azt mondta, hogy szent voltáról kétséget kizáróan meggyőződött!
    Alig választották meg, máris eltörölte a papok házasodását, azért, hogy az egyházi javak örökölhetősége megszűnjön. Emiatt az alsópapság ártatlan feleségeinek ezrei prostituáltakká váltak. Elválasztották őket férjeiktől, és megátkozottan, megtörten, támasz nélkül elkergették őket, többen közülük gyötrelmeiknek öngyilkossággal vetettek véget. Emiatt történt, hogy az olasz püspökök egy csoportja Páviában zsinatot tartott, és kiátkozta a pápát, mert házastársakat egymástól elválasztott és a papok erkölcstelenségét támogatta a tisztes házassággal szemben.

    XII. Orbán pápa a XI. század végén úgy döntött, hogy az eretnekeket meg kell kínozni és meg kell ölni.

    III. Ince képes volt János király bűne miatt egész Angliát egyházi átok alá helyezni. Elítélte a Magna Chartát. Lemészároltatott több százezer albigenst Dél-Franciaországban. Új lendületet adott az inkvizíciónak.

    VIII. Bonifác egy alkalommal csak azért nem nevezett ki egy metropolitát, mert nem tetszett neki az arca. Az 1300-as szentévben a trónusán ülve, Konstantin koronájával a fején, karddal a kezében fáradhatatlanul ezt énekelte: „Főpap vagyok, császár vagyok”. Mindig a legdrágább ruhákba öltözött, roskadozott a drágakövektől. Egyszerre volt egy férjes asszony és annak leánya a szeretője. Híres lett e kijelentéséről: „A szex olyan, mint egy kézdörzsölés”.
    Elődjét, V. Celesztint csalással mondatta le a trónról, úgy téve, mintha ahhoz a Szentlélek szólna. Celesztin eléggé együgyű és szenteskedő volt ahhoz, hogy elhiggye ezt. A pápa leromboltatta Palestrina gyönyörű városát, csak mert ellenségei, a Colonnák birtokához tartozott. Senkit sem kíméltek a csapatai, a jelentések 6000 halottról szólnak. Rengeteg műkincset is elpusztítottak, szándékosan méghozzá. A földet felszántották és sót hintettek belé.
    Jóval 80-as évei felett halt meg, miután az egyik Colonna utód elfogatta és bezáratta egy szobába; ott megőrült, fejét állandóan a falba verte és a karjáról leharapdálta a húst.

    XII. Benedekről feljegyezték, hogy szeretőjévé tette Petrarca nővérét.

    VI. Kelemen nemibeteg volt. Lovai zablái aranyból készültek. Ezüst és arany ékszerei kereken 450 fontot nyomtak. Megkínoztatta és elégettette azokat a szerzeteseket, akik olyasmiket állítottak, hogy Jézus szegénységben élt, ez ugyanis nem tetszett neki, mert ellenétben állt az ő (a pápa) fényűző életmódjával. A kérelmezők, ha sikerrel akartak járni, kérelmeiket a szeretője meztelen keblére írták.

    VI. Orbánról az orvosa feljegyezte, hogy alig evett valamit, de alkohol nélkül nem is tudott élni. Rosszindulatú, indulatos ember volt. Néhány bíboros fellázadt ellene; ezek közül ötöt elfogatott, és halálra kínoztatta őket, miközben ő a közelükben fennhangon olvasta a breviáriumot. Vé­gül a francia király támogatásával a bíborosok egy csoportja új pápát választott VII. Kelemen néven. Ő már korábban, pápai legátusként bemutatta milyen ember: Az adriai Cesenában tevékenykedett, és a helyi lakosok kifogásolták, hogy a zsoldosai nőket erőszakoltak meg. A pápai legátus rábeszélte a város képviselőit arra, hogy tegyék le a fegyvert. Ezután angol és francia vegyes csapatokat küldött oda, akik a város mind a 8000 lakosát lemészárolták, a gyerekeket is beleértve.

    XII. Gergely eladta a tiarát 6000 forintért, hogy szerencsejátékok miatti adósságát kifizethesse. Ezután Riminibe utazott, onnét árusított ki minden ingóságot és ingatlant Rómában, sőt magát Rómát is eladta a nápolyi királynak.

    (első)XXIII. János, eredeti nevén Baldassare Cossa kellemes, elbűvölő, de igen kegyetlen ember volt, ami érthető is, mert korábban kalózként kereste „kenyerét”. Elődjét, Philargót megmérgezte. Soha sem gyónt, a szentségeket sem vette fel. Nem hitt a lélek halhatatlanságában, a halottak feltámadásában, többek szerint Istenben sem. Tömeggyilkos volt, a társas szex híve, különös előszeretettel viseltetett az apácák iránt, legendás házasságtörő, kiemelkedő szimoniákus, zsaroló, kerítő, nemi erőszakot is többször követett el, vétkes volt szodómiában is és vérfertőzésben. Amikor Bolognában megválasztották, még csak diakónus volt. Pápává szentelték és másnap megkoronázták. Ő szennyezte be úgy a „János” nevet, hogy ezután kiment a divatból a XX. század közepéig, mint pápák által választott név. Amikor 1958-ban egy másik XXIII. Jánost választottak, több katolikus székesegyházban sietve el kellett távolítani a pápák névsorából a XV. századi XXIII. Jánost.

    IV. Sixtusnak sok fia volt. Rokonainak, fiainak is, bíborosi kalapokat adományozott. Kedvence Pietro Riario volt, aki a saját nővérétől született fia. Ijesztő vonzódást tanúsított fiatalemberek iránt is. Engedélyezte Rómában a bordélyházakat, hogy több pénze legyen. 1478-ban kiadott bullájával törvényesítette Kasztíliában az inkvizíciót. 1482-ben ennek következtében csak Andalúziában 2000 eretneket égettek el.

    VIII. Ince száműzte azokat a spanyol zsidókat, akik vonakodtak felvenni a kereszténységet. Halálát úgy próbálta elkerülni, hogy fiatal férfiak vérét ömlesztette magába, akik ettől meghaltak.

    II. Pius is két gyermek apja volt.

    Rodrigo Borgia VI. Sándor néven lett pápává. Első gyilkosságait azonban már 12 éves korában elkövette: többször hasba szúrt más fiúkat. Mikor 25 éves lett és Valencia érseke, már a szeretője volt egy özvegy és annak két leánya egyszerre. Sienában rendszeresen orgiákat rendezett. Még öregkorában sem vette le a szemét a szépasszonyokról, házasságon kívül bevallottan 10 gyermeke született. E pápa még reneszánsz mértékkel mérve is gonosz volt; két jó dolgot lehet csak mondani róla: gondos apa volt és idővel sorra elismerte a gyermekeit, valamint támogatta a művészeteket. A pápa megengedte, hogy a gyilkosok büntetlenül távozzanak, ha hajlandóak fizetni neki. Zsíros összegekért bíborosokat nevezett ki, majd megmérgezte őket, hogy a tisztséget újra eladhassa. Ehhez arzént használt. Végül ő maga is ebbe halt bele: fia, Cesare valószínűleg eltévesztette, hogy melyik kehelybe kell rakni az arzént, amit tulajdonképpen egy eltávolítandó bíborosnak szántak.

    II. Gyula tette naggyá az egyházi államot; ehhez tengernyi vért ontott, mert egész pápasága alatt egyfolytában csak hadakozott.

    X. Leó homoszexuális volt. 683 udvaronc állt a szolgálatára, több udvari bolondot tartott, zenekart és állandó színházat. Több tucat fogásból álló lakomákat adott, amiken a tortákból meztelen ifjak ugráltak ki, s olyan ínyencségeket szolgáltak fel, mint a pávanyelv. A szimónia keretében 2150 hivatalt árusított ki, hogy legyen pénze. Árverésen adta el a hivatalokat.

    Mindezek a fentiek a teljesség igénye nélkül kerültek feljegyzésre: Ez csak szerény szemezgetés a pápák gaztetteiből! “

10 bejegyzés megtekintése - 1-10 / 10

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.

Kapcsolat

Most nem vagyok gépnél. Írj, ha kérdésed van! :)

Küldés folyamatban

©2022 KLEO Template a premium and multipurpose theme from Seventh Queen

Log in with your credentials

vagy    

Forgot your details?

Create Account