• Kormos Erika választ küldött be Szent Lélek című témakörbe Biblia – Hit című fórumban 9 év, 10 hónap óta

    Kedves Edua!

    ““Közvetlen környezetemben történt meg, hogy minden előzmény nélkül, – “Julinak azért kérem meg a kezét, mert az Úr kijelentette, hogy ő lesz a feleségem.” ”
    Ezt most jó,vagy rossz példaként hoztad fel?”

    Sajnos rossz példára. Néhány hónap múlva rájöttek, hogy egy rossz házasság nem a Szent Szellemtől van. És ha akkor elválnak, az még mindig a “kisebbik bűn” lett volna.
    Szégyelték beismerni a tévedéseiket, főleg a “nagy karizmákkal” rendelkező gyülekezet előtt. Vagy egy-két évig együtt is maradtak. Sajnos ez a néhány év a testi-lelki lepusztulásukhoz vezetett.
    Komoly “késdobálózások, másik tulajdonának ellopása, saját lakásából való kidobása/kilakoltatása, és nem utolsó sorban a gyülekezet megbotránkoztatása után váltak el, és váltak földönfutókká.

    De tudok példát hozni áldott, és valóban a Szent Szellemtől kijelentett házasságra is, de erre sajnos csak egyet.
    Egyik nőtestvér a másik függetlenségben élő testvérnőnek kijelentette, hogy egy év múlva férjhez fog menni.
    Ez azért is hangzott viccesnek, mert az illetőnek egyáltalán nem voltak ilyen ambíciói, másrészt azért is mert a prófécia meghatározta a leendő férj kritériumait, ami egy az egyben abszurdumnak hangzott.
    Ráadásul még a közelünkben sem volt olyan személy, akire ez ráillett volna, vagy gondolhattunk volna a “leendő férjként”.
    A próféciát hallgató társaság 1 hétig ezen nevetett …
    Akinek pedig szólt, az 1 hét múltán, már úgy el is felejtette az egészet mint egy viccet.
    Ez a két testvérnő egy évig nem látta egymást, a köztük lévő fizikai távolság miatt.
    Egy év múlva a templomi “esküvői szertartáson” találkoztak, “véletlenszerűen”, ahol a testvérnő megveregette az “új asszony” vállát, és mondta, hogy erről szólt a prófécia…
    A legabszurdabbnak tűnő részletek is beigazolódtak. Sőt a férfi is csak a prófécia elhangzása után került a gyülekezethez és jó házasság lett belőle.

    Szeretettel: Erika

    • Kedves Erika, jó hogy itt jobban kifejtetted, mit gondolsz, mert az üzenőfalon lévő hozzászólásodból teljesen mást lehet leszűrni. Schwaben ott lehúzta az összes karizmatikus gyülekezetet, és te melléálltál ebben. A mostani írásodból viszont kiderül, hogy elfogadod a Szentlélek munkáját, akkor mégiscsak elfogadod a karizmatikusokat, mert a karizmatikusság a Szentlélek általi vezetést, a Szentlélek ajándékainak elfogadását és használatát jelenti. Ha már egyetlen példával találkoztál, ahol a Szentlélek előre kijelentett valamit és beteljesedett, akkor tudod, hogy ezek az ajándékok ma is működnek. Én is sok visszássággal találkoztam, viszont rengeteg pozitívummal is, és nem húznék le egész gyülekezeteket, mert azt tapasztaltam, hogy mindenütt vannak jelen Istennek valódi gyermekei, akik nemcsak névleg azok. A tetteket meg lehet ítélni az Ige alapján, de Isten munkáját nem szabad megvetni a rossz tapasztalatok miatt.
      Ezzel a mondatoddal viszont nem értek egyet: ” És ha akkor elválnak, az még mindig a “kisebbik bűn” lett volna.”
      A házasság egy szövetség, és Isten gyűlöli az elválást. Ha együtt maradnak, megpróbálják elfogadni a helyzetet és keresni a megoldást, hűek maradva a szövetségi fogadalmukhoz, akkor egyáltalán nem követtek volna el bűnt, így viszont bűnt követtek el, mert a válás nem Istentől van. Ha egy házasság megköttetett, akkor már nem azt kell kérdezni, hogy vajon Istentől volt-e vagy nem a megkötése, hanem meg kell élni a szövetséget. Izrael népét jól átvágták a gibeoniták, csellel kötöttek velük szövetséget, mégis, amikor kiderült a turpisság, az lett volna a bűn, ha Izrael felrúgta volna a szövetséget. A házasság is ilyen komoly dolog, Isten gyermekeinek nem szabad lazán kezelni. Amit Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.